Hol jó gyereknek lenni a világon?

ápr.23

Mindenhol jó, de legjobb: Hollandiában - ez derült ki az UNICEF legfrissebb gyermek-jólétet felmérő tanulmánya alapján, melyet másfél hete, szerdán tettek közzé. Az ENSZ Gyermekalapja ezúttal nem a világ szegény régióit, hanem a fejlett államokat, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az Európai Unió (EU) összesen 29 tagját vizsgálta, s a tavaly, egy éven keresztül végzett kutatás eredményei alapján rangsorolta. Az UNICEF munkatársai a gyermekek életkörülményeire voltak kíváncsiak, ezért öt fő szempont szerint elemezték a kutatásokat és statisztikai adatokat: anyagi jólét, egészség és biztonság, oktatás, viselkedés és veszélyhelyzetek, valamint a környezet. Az öt dimenzió helyezéseinek átlaga adta végül az adott állam végleges pozícióját a ranglistán (lásd Népszava grafika).

hol_jo_gyereknek_lenni_a__vilagon

Forrás: Népszava

Ezen jól látszik, hogy a 29 országból hazánk a 20. helyet foglalja el a listán, egy helyet javítva a 2000-es évek első felében készített kutatási eredményekhez viszonyítva. Azonban Magyarország maradt az utolsó harmadban, hasonlóan az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához, Görögországhoz, vagy Ausztriához hasonlóan, míg a portugálok dobbantottak korábbi alacsony helyezésükről a középmezőnybe. Hollandia az abszolút győztese a vizsgálatoknak, nem csak a listán, de mind az öt szempont alapján első helyen végzett, nem beszélve arról, hogy a megkérdezett gyermekek is a legjobb helynek ítélték meg: 95 százalékuk vélte úgy, átlag feletti életszínvonalon élnek. Hollandia után négy skandináv állam következik: Finn- és Svédország, Norvégia, valamint Izland, míg négy, eladósodott mediterrán ország - élükön Görögországgal, majd Olaszország, Spanyolország, és Portugália - a lista alsó felébe került. Nem meglepő módon, a rangsor legalján a vizsgálat legszegényebb államai: Románia, Lettország és Litvánia szerepel, az viszont annál érdekesebb, hogy az egyik leggazdagabb országgal karöltve: az Egyesült Államokkal.

Ennek kapcsán a jelentés készítői megjegyzik: az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) és a gyermekek általános jóléte között nincs összefüggés, hiszen például Csehország jobb minősítést kapott, mint Ausztria, Szlovénia magasabbat, mint Kanada, míg hazánk jobb helyen szerepel, mint az Egyesült Államok. Azt is megállapították az UNICEF munkatársai, hogy a közép- és kelet-európai országok az eltelt egy évtized alatt fokozatosan zárkóztak fel a náluk fejlettebb gazdasággal rendelkező nyugati társaikhoz. A legnagyobb változást - ugyan negatív irányba - Madrid produkálta: az 5. helyről a topkategóriából a 21. helyre csúszott vissza. A gyermekek jólétének vizsgálata a kutatások egy viszonylag új területe. Maga az adatgyűjtés, az ez alapján készült kiadványok megjelenése, majd a tanulmányban való felhasználás között két-három év is eltelik, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi friss UNICEF-jelentés elsősorban a 2009-2010 közötti kutatásokra alapszik. A 2008-ban kirobbant gazdasági válság hatására a fejlett államokban csökkentek a reálbérek, nőtt a munkanélküliség, a kormányzati kiadásokat mérsékelték - ez mind akarva-akaratlan több millió gyermek életét érintette.

Elemzők szerint a 2009-2010-es adatok csupán egy lefelé tartó folyamat kezdetét vázolják elénk, míg az egy évtized alatt bekövetkezett pozitív változások vélhetően a hosszú távú befektetések hosszú távú eredményei már. Egyes szempontok, mint a gyermekek iskolai eredményei, a védőoltással való ellátottságuk, vagy a rizikó-viselkedések (dohányzás, alkohol vagy drogfogyasztás) aránya azonban viszonylag állandónak tűnik. Az ENSZ Gyermekalapja megjegyzi, ugyan a gyerekek életének nemzeti szintű vizsgálata az elsődleges, a nemzetközi összehasonlítás célokat adhat, előnyökre és hiányosságokra mutathat rá, az adott országok politikusainak, társadalmának, a médiának mutathatja be: "így teljesít az állam a gyermekek védelme érdekében szemben a hasonló fejlettségi szinten lévő országokkal szemben". Hozzáteszik, még recesszióban sincs semmi fontosabb, mint a gyermekek, s ezáltal a jövő társadalmának jólétének megőrzése.

Anyagi jólét

Hazánk az első kategóriában: a jólét terén - melyet a materiális javak, valamint a pénzügyi helyzet alapján vizsgáltak - a középmezőnyben végzett. Ebbe beletartozott a gyermekszegénység aránya, amely megmutatja, hány 0-17 éves gyermek él olyan háztartásban, amelynek összbevétele nem éri el az országos átlag felét, valamint a szegénységi szakadék, azaz a szegény családok jövedelmi helyzete mennyivel esik a szegénységi küszöbérték alá. Magyarország esetében minden 10. gyerek a küszöbérték alatti szegény családban él, azonban csupán 12 százalékkal esnek a szegénységi jövedelemküszöb alá. Kirívó például Dánia esete, ahol csupán a gyerekek 6,3 százaléka él szegény családban, viszont akik mégis, azok a többi országnál is rosszabb helyzetben: jövedelmük a szegénységi küszöbérték 30 százalékánál alacsonyabb.

A materiális javak esetében nem csak a napi három étkezést, zsebpénzt, játékokat, könyveket, ruhát vagy internet-hozzáférést vizsgálták, hanem azt is, van-e járműve a szülőknek, viszik-e utazásra, kirándulni a gyereket, biztosítanak-e számára számítógépet, illetve saját szobát. E téren Magyarország rendkívül rosszul teljesített: minden negyedik gyermek hiányt szenved kettő vagy annál több, a számára szükséges javakból, ahogy a szülők sem fordítanak elég időt, energiát a gyermekre, közel 25 százalékuk alacsony családi ellátásban részesül.

Egészségügy

Miközben a védőoltásban részesülő gyermekek aránya alapján Magyarország első helyen végzett, addig a csecsemő- és gyermekhalandóság terén a lista alsó harmadába került, nem beszélve a koraszülöttek arányáról, amely csupán Görögországban magasabb. Itt a jelentés megjegyzi, hogy a koraszülöttek arányát sikerült 10 százalék alá szorítani a fejlett államokban, vagyis 1000 csecsemő közül kevesebb mint tíz veszti életét még egyéves kora előtt. "Az országok közt tapasztalható, viszonylag kis különbséget nem a közegészségügyi ellátás hiányosságai - mint a tiszta víz vagy a higiénia - okozzák, hanem a leendő édesanya, valamint a gyermek életének megvédése érdekében tett intézkedésekre való képesség és elkötelezettség" - olvasható a UNICEF tanulmányában, vagyis az egészségügyi dolgozók szakértelmén és elhivatottságán múlik minden. Azt is hozzáteszik a tanulmány készítői, hogy ugyan a csecsemő- és gyermekhalandóság viszonylag alacsony a fejlett országokban, mégis, ha az uniós tagállamokban olyan halandóság lenne, mint a listavezető Izlandon, vagy Luxemburgban, évente 8000 gyermek halálát lehetne megelőzni.

Oktatás

Oktatás terén hazánk egészen előkelő helyen végzett, 8. a ranglistán. A beiskolázottság, valamint a 15-19 év közöttiek esetében a foglalkoztatottság és képzésekben való részvétel figyelembe vétele mellett a tanulmányi eredményeket is vizsgálták. Mint írták, minél tovább tanulunk, s minél jobban teljesítünk a kötelező órák során, annál több lehetőségünk lesz elhelyezkedni felnőtt korunkban. A 2008-as gazdasági válság hatására azonban a fiatalkori munkanélküliség megnőtt, 2009 novemberében 18,3 százalékos csúcsot döntött. Az OECD államokban összesen 23 millió fiatal esett bele az úgynevezett NEET kategóriába (Not in Education, Employment or Training - azaz azon 15-19 éves fiatalok köre, akik semmilyen tanulmányokat nem folytatnak, nem vesznek részt képzésen és nem dolgoznak). Ezen fiatalok fele saját elmondása alapján feladta a munkakeresést is. "A magasabb munkanélküliségi ráta megnehezíti az oktatásból a munkába való átállást, hiszen a munkáltatók a nagyobb tapasztalattal rendelkező jelentkezőket részesítik előnyben a kezdőkkel szemben" - írta az OECD 2011-ben a krízis átmenetre gyakorolt hatásáról.

Rizikó-magatartás

A viselkedés terén 24. helyre kerültünk - itt a túlsúlyt, a napi reggeli és gyümölcsfogyasztást, a napi mozgást elemezték ki, valamint az olyan rizikó-magatartásokat, mint a fiatalkori terhesség, a dohányzás, az alkohol és marihuána fogyasztás, vagy a verekedés és bántalmazás. Az első négy kategóriában, ahol a 11, 13 és 15 éves diákok szokásait vizsgálták, Magyarország a középmezőnyben végzett, ahogy a 15-19 év közötti tinédzser anyukák száma sem tér el az átlagtól. Dohányzás terén a közép- és kelet-európai országok és a Baltikum államai végeztek a lista alján, a 11, 13 és 15 éves gyermekek közel 12 százaléka hetente legalább egyszer elszív egy cigarettát Magyarországon. Az ugyanilyen korú gyermekek 18 százaléka, közel ötöde volt már részeg legalább kétszer élete során.

A cannabis használata terén már jobban állunk: a 11, 13, 15 éves korosztály kicsit több mint tíz százaléka fogyasztott marihuánát az adatgyűjtést megelőző tizenkét hónap során. Verekedés terén csupán a görög, spanyol és cseh gyerekek szerepelnek rosszabbul, bántalmazást - akár fizikai, akár lelki - a 11, 13, 15 éves gyerekek közel 30 százaléka élt már át hazánkban. A negatív viselkedések vizsgálata során pozitív szemszögből is próbálták bemutatni az eredményeket. Így kiderült, hogy a vizsgált országokban a lányok 99 százaléka nem a tinédzserkor során esik teherbe, a fiatalok 92 százaléka nem dohányzik, 85 százaléka nem túlsúlyos, 86 százalék nem fogyaszt marihuánát, 85 százalék nem volt még részeg, és körülbelül kétharmadukat nem bántalmazták, és nem vett részt verekedésben sem.

Környezet

A környezetet vizsgálva érdekes tényekre bukkantak a szakértők. A kutatásban szereplő 26 ország közül 17-ben elmondható, hogy egy átlagos otthonnak több a szobája, mint lakója. Az egy főre eső szobaszám tekintetében a közép- és keleti-európai országok végeztek a lista alján, hazánk érte el a legrosszabb eredményt, a maga 0,75 százalékával. (Azaz háromnegyed szoba jut egy főre). A túlzsúfoltságon kívül a lakhatási feltételeket (mint lyukas tető, sötét szobák, zuhany, kád vagy beltéri mosdó hiánya), az erőszakos cselekményeket (akár elszenvedője, szemtanúja a gyerek, akár állandó félelemben él), valamint a légszennyezettséget is vizsgálták.

Leminősítették hazánkat

Mint Gyurkó Szilvia, az UNICEF magyar bizottságának gyermekjogi igazgatója kifejtette, a magyarországi eredményekre alapozva a szervezet ajánlásokat fogalmazott meg. Egyebek mellett felhívták a döntéshozók figyelmét az érintett egészségügyi ellátások fejlesztésének szükségességére; intézményen kívüli szolgáltatások, és szemléletformáló programok indítását tanácsolták. A szakember kiemelte, a korábbiakkal ellentétben az UNICEF nem a gyermekszegénységet, hanem a gyermekjólétet vizsgálta, s így a korábbi szempontok mellé (mint az anyagi helyzet és a környezet) három újat is felvettek, melyek jelentősen befolyásolják a gyermekek életminőségét. A gyerekjogi igazgató az objektív mellett megjelenő szubjektív felmérést is fontosnak nevezte: idén először magukat a gyermekeket is megkérdezték, mennyire elégedettek életükkel, s ezt a kutatás részévé tették.

Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek jobbnak ítélik meg életszínvonalukat, mint azt az adatok mutatják: 85 százalékuk magas szinten elégedett, míg 75 százalék szerint átlag feletti színvonalon élnek. Az országok többségében 80-90 százalék közötti az elégedettségi szint, Hollandiában 95 százalékos, míg két országban, a lengyeleknél és románoknál nem éri el a 80 százalékos szintet.Az objektív és szubjektív kutatás összehasonlítása során megállapítható, hogy a magyar gyerekek rosszabbnak érzik sorsukat az adatok szerint közölteknél: hat hellyel alacsonyabb besorolást kaptunk a gyerekek beszámolói alapján. A spanyol és görög gyerekek rendkívül derűlátóak, 16 és 20 hellyel előbbre sorolták a két mediterrán államot az adatok alapján kapott pozícióhoz képest. Nem ilyen pozitív Németország vagy Luxemburg, amely 16 és 10 helyet esett a gyerekek beszámolói alapján.

Vita a szubjektív felmérés körül

Vita alakult ki a szakemberek körében a gyermekek megkérdezésén alapuló felmérés kapcsán. Előnynek tekintik, hogy a megkérdezett maga döntheti el, életének mely aspektusait tartja fontosnak, jólétének mely elemei számítanak jobban és milyen súllyal. Hátrány azonban a különböző országok, régiók közt tapasztalható, kulturálisan eltérő hozzáállás: milyen jogai és kötelezettségei vannak a gyereknek, megengedhető-e a panaszkodás például. Az elégedettség osztályzása egy bonyolult pszichológiai folyamat - vélik a szakemberek - a gyermek egy kérdés megválaszolása során ad a látszatra, meg kíván felelni másoknak, ad mások véleményére, ez mind befolyásolja az eredményt. Ahogy a körülöttünk lévő világ is hatást gyakorol az eredményekre, hiszen mások életéhez viszonyítjuk a sajátunkat, mikor véleményt formálunk. A család, a barátok, a munkatársak, a közösség életszínvonala a mérvadó, miközben magasabb szinten (megyei, nemzeti, kontinentális, világszintű) lehet sokkal több lenne elérhető, s ahhoz képest alacsonyabb elégedettségi helyre sorolnánk életünket. Összegezve az életünkkel való elégedettségi szintet saját valóságunkhoz, valamint a társadalom által felállított normák és példák alapján rangsoroljuk.

Pintér Mónika / Népszava

Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=639632

  • Ezen az oldalon „száraz” statisztikai adatok találhatók, azonban ezek mögött az adatok mögött szomorú, sokszor tragikus sorsok rejtőznek. A statisztikák segítségével rálátásunk lesz a probléma nagyságára, súlyára. Bár a magyar adatszolgáltatás sok tekintetben hiányos, gyakran nem is rendelkezünk nemzetközileg összehasonlítható adatokkal (pedig nagyon fontos lenne), mégis lényeges, hogy az, amit tudunk, láthatóvá tegyük.

  • 2011. július. 05.

    Orvosi ügyeletek
    Drogambulanciák
    Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet (SZMI) Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat
    Tanácsadó szervezetek

OGYEI © 2011