Esettanulmány

júl.04

Néhány évvel ezelőtt történt X testvérpár története, akikről a közvélemény is értesült.

A. zavartalan terhességből, időre született.  2 és fél hónapos koráig említésre méltó nem történt. Ekkor a végtagokon észlelt véraláfutások miatt háziorvosa kórházba utalta esetleges véralvadási zavar gyanújával. Azonban a vizsgálatra a szülők nem vitték el! Az elváltozás spontán gyógyult, 2 héttel később ismét hasonló tünetet észleltek, ismét kórházi beutalás történt. Ezúttal a szülök be is vitték a gyermeket, azonban saját felelősségükre hazavitték! Ezután a háziorvos hetente, a védőnő még gyakrabban látta a gyermeket, négy hónapos koráig említésre méltó esemény nem történt, védőoltásait megkapta. Ekkor észlelték, hogy egyik karját kevésbé mozgatja, ezért ideggyógyászati vizsgálatra küldték, ahova szülők csak 2 hét múlva vitték el! A vizsgálat során a jobb felkar gyógyulóban lévő törését állapították meg, s mivel a sérülés keletkezési körülményeit bizonytalannak találták, szoros háziorvosi kontroll mellett a gyermeket hazaengedték! A védőnő ekkor értesítette először a Gyermekjóléti Szolgálatot, melyre 8 nap múlva érkezett írásos válasz! Az elkövetkező 2 hét alatt a háziorvos 3-szor, a védőnő gyakrabban látta a gyermeket, ez az időszak eseménytelen volt. Ezután 5 hónapos korában a nagymama eszméletlen állapotban talált a gyermekre, s kórházba vitte. A felvételkor arcán, állán, nyakán bőrvérzéseket és agyi károsodásra utaló tüneteket észleltek. A gyermek a gondos kezelés ellenére 10 nap múlva meghalt.

Esetkonferenciát tartottunk a helyi gyermekjóléti szolgálattal, javaslatunkra azóta 24 órás ügyeleti telefont működtetnek. A vizsgálat rendőrségi szakban maradt, felelősség megállapítása nem történt meg! A szakmailag egyértelmű gyanú ellenére nem kezdődött meg az anya pszichiátriai gondozása, az anya és a család mindentől elzárkózott.

Ezután bekövetkezett, amitől rettegtünk, az anya ismét várandós lett és két évvel

később megszülte B-t, ő a következő eset.

A kollégák az előző gyermek történetéből okulva még szorosabb háziorvosi és védőnői felügyelet alatt tartották a családot, aki közben más címre költözött, így ugyan változott a háziorvos és a védőnő személye, de ők is tájékoztatva lettek. A terhesség alatt a védőnői szolgálat intézkedett, hogy az anya, szülés után az újszülöttel együtt a kerületi kórház pszichiátriai osztályára kerüljön átmeneti megfigyelésre.

Azonban ez meghiúsult, mivel az anya szinte bujkált, több szülészeti intézményt keresett fel, végül nem árulta el, hogy hol fog szülni! És így nem sikerült kapcsolatba kerülni azzal a szülészeti osztállyal, ahol végül szült, s ahonnan időben hazaengedték.

Az anya környezetével és talán magával is elhitette, hogy első gyermeke bölcsőhalálban halt meg. Mint gondos szülő elvitte gyermekét egy másik gyermekkórházba bölcsőhalál-rizikó vizsgálatra. Itt bemutatta az előző gyermek dokumentumait, ezzel mintegy tudat alatt feladta magát. Ekkor a kórházi kollégák azonnal felismerték a helyzetet, kivizsgálást végeztek és a mellkas rtg. vizsgálat sorozat-bordatörést is igazolt. Meg kell említeni még, hogy a vizsgálatok előtt az alváslaborban a nővér azt észlelte, hogy amikor a baba sírni kezdett, anya felpattant, kiment a szobából és inkább a nővérre hagyta a gyermeket. Miután a vizsgálatok egyértelműen igazolták a bántalmazást, a gyermeket nem adták vissza az anyának, hanem átmeneti megfigyelés után csecsemőotthonba helyezték és feljelentést tettek. A család a gyermeket a csecsemőotthonban rendszeresen látogatta.

Ismét esetkonferenciát tartottunk és egy pszichiáter kolléga szakvéleményével megerősítve a hivatalos vizsgálattól függetlenül arra a következtetésre jutottunk, hogy az anya pszichiátriai gondozás, felügyelet nélkül alkalmatlan a gyermeke nevelésére és a gyermek érdeke, hogy nevelőszülőkhöz kerüljön. Néhány hónap után, egy civil szervezet segítségével sikerült nevelőszülőket találni. A kisfiú 2 éves koráig velük élt, természetesen nagyon sok gond volt vele, fejlesztést igényelt. Ekkorra zárult le az elhunyt testvérrel kapcsolatos rendőrségi vizsgálat, melynek során nem tudták egyértelműen bizonyítani az emberölést, ezért a vizsgálatot lezárták. Ezek után a természetes család már visszakövetelhette B-t. A nevelőszülők és a szakma a sajtóhoz is fordult, mindhiába. A gyámhatóság ugyan meghallgatta szakmai érveinket, de a jogszerűség alapján nem dönthetett másképp, visszahelyezték B-t a természetes családjába. Tehát a papírforma érvényesült! Most lélegzetvisszafojtva figyeljük, mi lesz. A védőnő, az orvos résen van, az anyát kötelezték a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködésre. B. bölcsödébe jár, ahol szintén nagyon figyelnek rá. Azonban nem lehet ott valaki a nap 24 órájában!


 

  • A szakmai blog révén folyamatosan szeretnénk elméleti szakmai segítséget nyújtani mindazon szakembereknek, akiknek szükségük van eseti konzultációra. Kicsiny csapatunk itt várja szakemberek jelentkezését, esetleg 1-1 eset bemutatását, melyek oktatási célt szolgálhatnának. Várjuk továbbá problémák felvetését is, melynek közös megvitatása előbbre tudná vinni a gyermekbántalmazás megelőzésének ügyét.

  • 2011. július. 04.

    Amennyiben észrevétele, kérdése, javaslata van honlapunkkal kapcsolatban, írjon nekünk az alábbi e-mail címre:

    Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

OGYEI © 2011